Antiveduto GRAMMATICA (1571–1626)
vagy Imperiale GRAMMATICA (1599–1634)
Trójai Heléna, 1620 körül
Gyűjtemény:
Képzőművészeti gyűjtemény
Leltári szám:
91.1.1.
Leírás:
olaj, fatábla 42×61,5 cm
Bővebb információ, érdekesség, analógia:

Festőnk sokat foglalkoztatott, korának kedvelt mestere volt. Nagyon fiatalon kezdte tanulmányait, és inasévei után hamar önálló műhelyt nyitott. Már 21 évesen a Szent Lukács akadémia tagja lett. 1593-tól együtt dolgozott Caravaggioval, de a korszakalkotó művész hatása csak az 1610-es évektől jelentkezett művészetében. Alkotásai jeles magángyűjteményekbe kerültek, még életében spanyol és angol gyűjtői is voltak. Ismert műveinek száma vitatott, nehezen elkülöníthetők műhelye vagy fia, Imperiale (1599–1634 k.) alkotásaitól. Közös műveik külön csoportot képeznek az életműben.

Trójai Heléna allegorikus alakját ábrázoló festmény 1986 óta ismert a hazai művészettörténészek számára. Szigethi Ágnes ekkor kezdeményezte védetté nyilvánítását s egyben kutatásokat is kezdett a kép származástörténetét illetően. Az ő személyes segítségével vásárolta meg az egri múzeum a festményt 1991-ben.

Az ovális képen lobogó szőke hajú fiatal nő, Heléné, fáklyát tart a kezében. A sötét háttérből alabástrom bőre kiviláglik a tűz fényében. Szépsége megkérdőjelezhetetlen. A görög mitológia szerint születésekor Aphrodité istennő a világ legszebb halandó nőjévé tette, s mikor felnőtt kezéért a görög világ legnagyobb vitézei versengtek. Férjül végül Menelaosz spártai királyt választotta. A földi létet meghatározó görög istenek életébe is betekintést nyerhetünk a szépségüket összemérő három istennő vetélkedését felidézve, mely a reneszánsz és a barokk festészet kedvelt képtémája volt. Parisz trójai herceg lett a döntőbíró, akinek Aphrodité a világ legszebb nőjét ígérte, ha őt választja, és neki adja azt az aranyalmát, amit a viszály istennője közéjük dobott. Heléné szépsége Pariszt is megigézte – szerelembe estek és elrabolva magával vitte őt városába, a gazdag Trójába. A spártai királyné elrablása természetesen okot adott Menelaosz bátyja, Agamemnón vezetésével a görög városállamok királyainak, hogy egyesített csapataikkal rátámadjanak Trójára, melyet évtizedes ostrom után csak csellel, Odüsszeusz furfangjával tudtak elfoglalni – felégetni. Az istenek viszálykodása az emberek háborúját idézte tehát elő.

Proveniencia:
Vétel budapesti magángyűjteményből 1991-ben
Restaurálta:
dr. Kiss Péterné, 1992; Szentkirályi Miklós 1993-ban
Kiállítva:
Milánó, Magyar múzeumok 17. századi 80 legszebb európai festménye, 1993. kat. 28.; Egri Képtár 1996–2016