Csipkés tál, 1932
Parád, festette: Stadler Károly
Gyűjtemény:
Képzőművészeti gyűjtemény
Leltári szám:
57.20.1.
Leírás:
üveg. festése cinkoxid, terpentin.
Bővebb információ, érdekesség, analógia:

A PARÁDI ÜVEG

Sok-sok egri háztartásban megtalálhatók voltak a parádi üvegmanufaktúra termékei, használati- vagy dísztárgyai. A közelmúltban megszűnt, több mint 290 évig működött parádsasvári üveggyár elődjét, az öt munkást foglalkoztató parádóhutai műhelyt, II. Rákóczi Ferenc fejedelem alapította 1708-ban. 1767-ben telepítették át Parádsasvárra, ahol modern üveggyárrá fejlődött a 20. század végére.

A huta legfontosabb terméke kezdetben az ablaküveg és a háztartási öblösüveg volt, mely fúvott technikával készült. Mindig szem előtt tartották a tárgyak esztétikumát: még ha a legegyszerűbb módon, a hutatechnika eszközeivel is, de díszítették az edényeket. A 18. században színezéssel, plasztikus mintázattal látták el a palackokat, korsókat, pálinkásbutykosokat. 1803-ban szerelték fel a gyárat köszörűműhellyel, és ettől kezdve a kristálytechnikát is felhasználták a termékek díszítésében. A Károlyi-család birtoklása idején a gyógyforrásáról híressé vált település manufaktúrája a gyógyvíz szállításához szükséges palackokat, valamint a fürdővendégeknek szánt művészi értékű, köszörült, illetve festett emlékpoharakat nagy tételben állított elő.

Gyógyszertári üvegedények, patikaedények is nagy számban készültek itt. A 19. század végére, 20. század elejére a hazai gyógyszertári üvegszükséglet kilencven százalékát a parádi gyár adta. Ezek mellett rendkívül gazdag változatosságban készítettek a parasztság számára nélkülözhetetlen boros- és pálinkáspalackokat, poharakat, kancsókat, kulacsokat, befőttes üvegeket, mécseseket, lámpásokat.

1846-ban a gyár művészi termékeivel díjat nyert. Az 1900-as évek elején divatosak voltak a csipkedíszes és a szecesszió formavilágát idéző kecses, ibolyás, margarétás festett díszű üvegtárgyak. A 20. század második felében, egy 1961-es fejlesztés eredményeként ólomkristály technikával készültek a nyugati exportra termelt kehelyszériák, díszműáruk. Európai minőséget termeltek. A gyár kiváló tervezője volt ekkor Rénes György iparművész.

A Parádi Kristály Manufaktúrát a 2000-es évek elején mégis megszüntették, az épületnek csak a romjai látszanak. 2006-ban azonban ArtGlass Parád néven, a 300 éves tradícióra építetten megkezdte működését egy kis üzem, hogy a legmodernebb technikával ismét előállítsák azt a törékeny csodát, ami a települést messze földön híressé tette.

Méret:
Száj átmérő: 35 cm
Talp átmérő: 13 cm
Magasság: 5 cm
Lelőhely:
Eger, 1957